er

2022. szeptember 21

• sajtótájékoztató

A szerveralkatrészek ellátási láncában a Brexit után lehetett először érezni fennakadásokat, az orosz-ukrán háború eredményeként pedig sok termék esetében az árak is a duplájára nőttek. Közel 900 IT szakember és rendszergazda bevonásával végzett online kutatás szerint jelenleg az alkatrészellátás, a márka és a bővíthetőség a legfontosabb szempont szervervásárláskor az iparági szereplők számára, de a rezsiváltozások miatt egyre inkább előtérbe kerül a szerver fogyasztása is.

A zajszint és a vásárlói értékelések érdeklik legkevésbé a válaszadókat szerverbeszerzéskor. A kutatás rámutatott, toronymagasan a legfontosabb szempont a megfelelő alkatrész ellátottság, ami a biztonságos üzemeltetés alapja. Kimagasló a hazai szerverbeszerzők márkahűsége, a dobogó harmadik helyén pedig a bővíthetőség áll. Meglepően előkelő helyet foglal el a listán a kereskedővel kialakult kapcsolat is, ahogy a döntés meghozatalában a garanciaidő hossza is kiemelt szerepet tölt be.
„Általánosságban elmondható, hogy szerverüzemeltetésnél a stabil infrastruktúra nélkülözhetetlen a vállalatok számára, aminek alapja, hogy a szerver folyamatos működését biztosítani kell hideg és meleg tartalék alkatrészekkel. Ezeknek ott kell lennie a szerverteremben, hogy ha bármi baj van, egyből lehessen cserélni. Nem véletlen, hogy a válaszok alapján az alkatrészellátás a legfontosabb, hiszen egy vészhelyzet leállíthatja a cég életét, a termelés lenullázódhat, ami kényszerszabadságolással és bevételkieséssel jár” – mutatott rá a szakember.

Az áramot így is fizetni kell, a zajszint nem jelentős tényező

A kutatásból kiderült, a cégek többségében márkahűek, azaz akarva-akaratlanul sem lehet őket más gyártó termékei felé terelni még akkor sem, ha annak a garanciás feltételei jobbak. A szerverek bővíthetősége pedig szintén sokat nyom a latban.
„Ha a büdzsé oldalt nézzük, a bővíthetőséget szem előtt tartják a cégek, hiszen az létszámbővülésnél hatalmas lépéselőnyt is jelenthet a konkurenciával szemben. Érdekesség, hogy a magyarországi support nem annyira fontos, mert a cégek zömének olyan jó a kereskedőkkel kialakult kapcsolata, hogy elfogadják a javaslataikat és a meglátásaikat anélkül, hogy több millió forintot rá kellene arra költeni” – mondta Tarjányi Márk. Arról is beszélt, a rezsiváltozás miatt a cégek elkezdtek jobban figyelni arra, hogy az eszközöknek mennyi a fogyasztása, ugyanakkor a munkafolyamatban a háttér infrastruktúra elengedhetetlen a bevételek és a profit fenntartásához és növeléséhez, így az áramon lényegesen nem tudnak spórolni.
A felmérésben a zajszint fontosságára is rákérdeztek, ami a bővíthetőséggel szembe állítva gyakorlatilag elenyésző jelentőséggel bír. Ennek oka az lehet, hogy mivel a szerverek külön helyiségben működnek, az ebből adódó zaj nem zavar senkit. Ez nagyobb problémát jelenthet viszont a kis- és középvállalkozásoknál, ahol szintén a zajszint növekedését választják inkább többen, ha erősebb szervert tudnak ugyanakkora befektetésből realizálni.
Összegzés: az ideális szervert a vásárló által preferált gyártó gyártja, megfelelő mennyiségű alkatrész áll hozzá rendelkezésre, ugyanakkor bővíthető és kellően hosszú garanciaidővel rendelkezik, ráadásul elérhető kedvenc kereskedője kínálatában.

er

2022. szeptember 21

• sajtótájékoztató

Magyar innováció ad megoldást az irodaházak parkolási kihívásaira

Miközben egyre többen térnek vissza a home office-ból az irodákba, Budapesten becslések szerint átlagosan közel 30 százalékkal nőttek a parkolási költségek, ezért egyre nagyobb az igény a munkavállalók részéről arra, hogy a munkahelyükön biztosított legyen a parkolás. Ebben segít egy magyar fejlesztésű parkoláskezelő szoftver, melynek alkalmazásával a cég alkalmazottai egy applikáción keresztül előre lefoglalhatják a helyeiket, optimalizálva a parkoló kihasználtságát, ráadásul az elektromos töltők munkahelyi kezelése is egy rendszerben vezethető.

Budapesten szeptembertől a 27-féle parkolási zóna helyett egy 4 zónatípusból álló, egységes parkolási rendszert vezettek be, egyúttal pedig megemelték a parkolási díjakat is. Emellett a frekventált területeken este 10 óráig kitolódott a fizetési időszak, ami azt eredményezte, hogy átlagosan közel 30 százalékkal nőttek a parkolási költségek. A módosítás éppen akkor lépett életbe, amikor egyre több vállalat követeli meg a dolgozóitól a koronavírus-járvány lecsengését követően, hogy legalább hetente két-három napon személyesen is jelenjen meg a munkahelyén. Csakhogy mivel az utcán parkolni rendkívül drága lett, a cégvezetők is elkezdték törni a fejüket, hogyan vehetnék le ezt a terhet az alkalmazottak válláról.

Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt hetekben jellemzően két dologgal keresik meg őket a cégek. Sokan szeretnék az eddig kiaknázatlan parkolókapacitásokat kihasználni a telephelyeken, míg mások optimalizálni szeretnék a rendelkezésre álló parkolóhelyeket az irodaházakban.
„A megváltozott körülmények, többek közt a hibrid munkavégzés miatt összevissza járnak be dolgozni az emberek, így kiszámíthatatlan, hogy épp mikor van hely a parkolóban, és mikor nincs. Van, hogy akinek állandó parkolója van, annak a helye napokig üresen tátong, miközben más nem tud oda beállni. A cél most egyértelműen az, hogy a rendelkezésre álló parkolóhelyeken a legkisebb nehézségek árán parkoltatni tudják a dolgozókat a vállalatok” – mutatott rá.

A megoldás az intelligens parkolóhely kiosztás
Az irodaház alkalmazottai a mobilapplikáción keresztül meghatározott időre, előre lefoglalhatják a parkolóhelyeiket, de a cégek korlátlan belépési lehetőséget is biztosíthatnak a jogosult személyek számára, akik így foglalás nélkül beparkolhatnak a saját, dedikált parkolóhelyükre. A Parkllel nemcsak az irodai parkolás, de az elektromos töltők munkahelyi kezelése is egy rendszerben bevezethető. A cég nem csupán az elektromos töltők gyors telepítését, hanem azok folyamatos üzemeltetését és teljes menedzselését is vállalja az ügyfelei számára.

er

2022. szeptember 21

Ősi eljárással készítik a borokat 

A magyarok közül egyelőre kevesen találkoztak a grúz borokkal, azt pedig szinte csak a szakmabeliek tudják, hogy a bor őshazája Grúzia. Az agyagedényben érlelt borok azonban már nálunk is megkóstolhatók, minőségük és különleges ízük révén gyorsan belopják magukat a szívünkbe.

Ki gondolta volna, hogy a bort valójában Grúziában találták fel? A világon elsőként a grúzok kezdték erjeszteni a szőlőt, tőlük vették át a módszert Mezopotámiában, Egyiptomban, majd az ókori Görögországban és Rómában is. A grúz borok 8 ezer éves múltra tekintenek vissza, elkészítésük pedig alig változott az idők során: a szőlő kipréselt levét méhviasszal lezárt agyagedényekben, grúzul “Qvevri”-kben a földbe ásták, ahol állandó, alacsony hőmérsékleten ment végbe az erjedés.
Ez a hagyományos „Qvevri” eljárás a történelmi bizonyítékok alapján legalább 5 ezer éves, mégis a mai napig akalmazzák. Bár a Szovjetúnió fennállása alatt a grúzok nagyüzemi termelésre álltak át, 2006 óta ismét az eredeti hagyomány szerint állítják elő a jobbnál jobb borokat.
Ezek alapját nem kevesebb, mint 500 szőlőfajta adja, melyek a dél-kaukázusi ország kedvező éghajlatán teremnek. A sokféleségnek hála a grúz borok közt igazi különlegességekkel is találkozhatunk, amelyek nem emlékeztetnek hazánkban egyetlen ismert bor ízvilágára sem.

Már itthon is kipróbálhatjuk őket
A grúz borok legfőbb felvásárlói ma még a japánok, olaszok, amerikaiak közül kerülnek ki, így Magyarországon még igazi kuriózumnak számítanak. Ezekkel a palackokkal - magas áruk és minőségük miatt - várhatóan nem a szupermarketek polcain fogunk összefutni. Akik azonban már megkóstolták, bátran ajánlják tovább őket: